Illúzió, a legeladhatóbb üzlet

Csendes dühvel figyelem, hogy manapság már bármi megvásárolható. Nincsenek elvek, nincsenek határok. Felzaklat az a gondolat, miszerint mindenből pénzt lehet csinálni, mindent el lehet adni! Ez a hatalmas fogyasztó/vásárló világ sehol és semmi előtt nem áll már meg? Tényleg nincs határ? Oda jutottunk, hogy előbb akarnának egyesek megvenni egy ember mására legyártott gumiszeretőt, mint megtanulni […]

Tovább

Szavak…

Fájdalmas ráébredni arra, hogy vannak helyzetek, melyekben csak szavak vagy. Szépen csengő, gyönyörű, érzelmes, de eseménytelen szavak. Cselekedet nélküli. Csak mondod, csak mondod, talán önigazolásképp már nem csak magadnak, megosztod a legjobb baráttal,  esetleg leírod, talán beteszed a fiók mélyére, talán fel egy blogra, sokszor névtelenül, mert hát azért azzal már sok lenne, esetleg elsuttogod, […]

Tovább

Hogy vagy? Ah, izé, hát, nem jól, hát tudod…

Nem, nem tudom és sokszor, jobban járnék, ha nem is tudnám meg! Vannak emberek, akikkel, ha hosszú idő után újra találkozom, és ennek örömére, mosollyal az arcomon megkérdezem tőlük, hogy, hogy vannak, “Mi újság?” akkor órákig tartó siránkozásba kezdenek. Méghozzá minden egyes alkalommal. Minden találkozás az égbe emelt tekintetükkel, szájbiggyesztésükkel és mély sóhajtások közötti panaszkodásukkal kezdődik […]

Tovább

Engedd el!

A legutolsó Facebook posztomban, arról írtam, hogy számomra szeptember az új kezdetek ígérete. Mintha megváltozna valami. Mintha új esélyt kapnánk, hogy a forró őrültséget, felváltsa valami megfontoltabb, letisztultabb érzés. Valahogy a „sors” arra terelget, hogy az új kezdetek mellett, az elengedésről írjak. Körülöttem sokminden múlik el, épp ebben a percben. Életek változnak meg a közelemben, […]

Tovább